Hát igen, mostanság, ha lehet, a természetet járom. Az a bűz és kocsmazaj, ami körülöttünk terjeng, kiűz a városból. Erről már írni sincs kedvem, inkább lehasalok az avarba, hogy egy-egy váratlanul fellelt szépséget megörökíthessek.
Virágait már elvesztette az imola, de életerejéből még futja ilyen öregasszony-szőrű, bibircsókos hajtásokra.
A közönséges aszat lassan elszárad, de egy-egy virága még most, novemberben is kinyílik.
Szeptemberben találkoztam először a serlegzuzmóval, azóta a Mátrában is és most itt is észrevettem.
A száraz nyár után, az eső nyomán most kezdenek előbújni a gombák.
Bunkóslábú fülőke
Egy kiszáradt fa tövében nőtt a sárga kénvirággomba
A körülbelül kisujjnyi vastag ágon valamilyen (egyrétű?)taplót találtam az avar között. Egy mohás fatörzsre támasztva fényképeztem le.
Így "születik" a kis tölgy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése