Persze, azért figyelek, szemlélődök. Látom, merre megyünk. Látom az áhítattal lihegőket és a mindenáron fanyalgókat is.
A gyászból üzletelőket és a vigyort, amint felmutatják középső ujjukat. Mert ez az új kultúra. A "tisztelet kultúrája".
A bárdolatlanság, a mocskos beszéd, a durvaság, az erőszak mindent elborít. A húsz éves ifjú aránk, új köztársaságunk, a szép reménnyel viselős, elvetélt.
Látom, merre megyünk. Spiró keserű anti-utópiája a szemünk előtt formálódik valósággá.
Ez már nem az én világom.
Ezért járom mostanában szívesebben az erdő. Ezért hasalok, térdelek le inkább a fűbe, az avarba, egy-egy apró csodát közelebbről megnézni, megmutatni.
Most mégis jól esett kimenni a könyvhétre.
Íme, az arcok:
A nyitás napján, alighogy végigvonult a tűzoltózenekar a Vörösmarty téren, eleredt az eső. Azért a tamburmajort megörökítettem.
Másnap már nem kellett ernyő.
Závada Pál
Gryllus Vilmos
**
Koncz Zsuzsa
**
Bitó László
Csoóri Sándor
Nagyon rossz fényviszonyok között készült ez a kép, de azért felteszem.
Bächer Iván
Dénes János a könyveit árulja
Konrád György
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése