Választás?

Lehet moralizálni a részvételi, állásfoglalási kötelezettségen, azon, hogy itt élsz ebben az országban, és kutya kötelességed az általad legjobbnak vagy legalábbis a legkevésbé rossznak ítéltre voksolni.
Hát nem!
Ez csak a "demokráciát játszunk" című színjáték egy újabb felvonása. Ebben nem vagyok hajlandó részt venni! Valaki olyan példával élt, hogy az étteremben csak az adott étlapról lehet választan.
Hát nem!
Olyan bűzös kocsmába bemenni sem vagyok hajlandó, ahol a ki tudja miből erjesztett, csak betegre részegítő innivalók mellé döghúsból készített ételeket szolgálnak fel a publikumnak!

Soha nem tartoztam az áhítattal lihegők csoportjába egyik oldalon sem, és nem tartom magam a mai értelemben vett „jobbosnak”, de „balosnak” sem.

Baloldaliként nem szavazok a magát baloldalinak hazudó érdekszövetségre. Arra a baloldali elkötelezettségű, érzelmű polgárokra rátelepült impotens, csak a saját, belső hatalmi harcait ilyen-olyan eredménnyel megvívni képes csoportosulásra, amit az MSZP tagsága és szavazóbázisa képtelen volt lerázni magáról. Az én szavazatom ne segítse a még további bebetonozásukat.

Liberálisként nem fogadom el, hogy a szabadságot csak a teoretikusan felfogott ember-jogi megközelítéssel lehet magunkévá tenni. Emlékszem a minden szempontból gyalázatos miskolci rendőrkapitány ügyre. A kapitány kijelentése pillanatában az SZDSZ szóvivőjének a legfőbb gondja az volt, hogy cigányoztak. Annak kimondása, hogy a mélyszegénység ellen kellene tenni, az, hogy a szabadsághoz, az emberi léthez, élethez való jog mindennek az alapja, kis túlzással egyedül Ferge Zsuzsára maradt évtizedek óta.
Ugyanennek a szemellenzős felfogásnak az eredménye a jogrendszer és a társadalmi helyzet közötti korreláció tagadása, és ez vezetett az un. „gyűlöltbeszéd” elleni törvény meghozásának csődjéhez is.

Mint bizonyos konzervatív értékeket is valló, nem látom azt a humanista, és az eredeti értelmében vett, polgári értékeket következetesen vállaló pártot, amelyik ma annyira hiányzik Magyarországon. A FIDESZ, a maga ugyancsak érdekes párttörténeti múltjával, hangzatos szlogenekkel törekszik az embereknek nevezett, de csak szavazóknak tekintett polgárok minél nagyobb hányadát megnyerni. A maga alá gyűrt KDNP nevezetű alakulat vezetőinek megnyilvánulásai és a keresztény értékek, mint Makó és Jeruzsálem …

A többi pártszövetség vagy pártkezdemény vagy elvtelen vagy gyenge kísérlet. A fasizmussal szoros rokonságot mutató bűnbandáról inkább egy szót sem.

És akkor még nem beszéltem az egész társadalmat polipként fojtogató korrupcióról, ami ellen cinikus handabandázással rikácsolnak vezetőink és leendő vezéreink, miközben boldogan merülnek bele, mint a víziló a meleg vízbe.

Nem ez a választás dönti el Magyarország sorsát! A sorsdöntő az lesz, ami az elkövetkező években, évtizedekben történik. Ha lesz megtisztulás, az ennek az egész pártstruktúrának az elsöprésével fog kezdődni. Egy olyan konstellációban, amikor nemcsak a tömegeknek, a polgároknak lesz elegük, de megteremtődnek olyan zászlóvivők is, akikből államférfi válhat. Akikben nem a hatalomvágy, hanem a moralitás munkál.

Túlzott optimizmus persze nem dúl bennem. Lehet, hogy én olvasok keveset, de nem látom a mély, dühöngő felháborodást a példaképek, a nagy nyugati demokráciák legújabb produkciója, a BAE-Systems ügy mocskos megoldása után. Pedig ma ezt látom az évtized botrányának, az igazságszolgáltatás és - komolyan nem érzem túlzásnak - az egész emberiség arculcsapásának.