Bodor Pál (Diurnus) keserű megjegyzése egy tisztességgel megküzdött, tevékeny élettel a háta mögött, egy blogbejegyzésben: http://diurnusblog.nolblog.hu/archives/2010/09/02/Kedves_Rab_Laszlo/
„Egészségi állapotom még talán megengedne néhány évet. A magyar politikai élet alakulása kevésbé. A jobboldal markáns rétegei-alakulatai tagadhatatlanul fasisztoidok: jobb lesz hamarabb meghalni.”
Bodor Pál (Diurnus)
*
Egy kicsit kitisztult az idő, ki is menekültem a városból, el a melldöngető szájforradalmárok öntelt és képmutató nyilatkozatai elől. Az egyik legközelebbi hely, ahol csak a természet vesz körül: Fót, a Somlyó hegy, ahova évtizedek óta járok. Ez nem is annyira hegy, mint inkább domb. Jobbára tölgyes borítja, amit főleg fenn a gerincen megpróbál kiszorítani az itt is szaporodó bálványfa; a délkeleti oldalán akácos. Fölfelé ballagva baloldalt füves bokros területek mellett vezet az ösvény.
Nyílik még a molyhos napvirág:
A magas fű és a sűrűn növő kunkorgó árvalányhaj között alig lehet észrevenni az alig több, mint arasznyira növő pézsmahagyma apró virágait:
Az erdőszélen, de a nyílt, füves gerincen is most nyújtózik a bablevelű varjúháj:
Az aranyfürt is ilyenkor bontogatja sárga virágát:
A fák félárnyékában húzódik meg szerényen az ösztörüs veronika:
Délutánra megint nehéz, szürke felhők érkeztek, és eleredt a csendes őszi eső.
*
