2012. június 24., vasárnap

Ócsa környéke





Nos, mint Bächer Iván fogalmaz: megjött Prohászka is!

Tényleg ennyire agyatlanok vagy ennyire aljasok?!

Nem is foglalkozom ezzel, inkább pár kép Ócsa környékéről, a június elején fellelhető szépségekről. 


 Nagyvirágú kakascímer 



 Szúnyoglábú bibircsvirág 



 Orvosi bakfű



2012. június 17., vasárnap

Horthy, Horthy!





„Elég volt!” cimmel hirdettek meg egy, a Horthy-kor (vagy kór) restaurációja elleni tüntetést.
Igaz, meleg volt, de így is feltűnő volt, hogy csak pár ezren jöttek el. Még mindig nem látják, nem értik, miről van szó?

Természetesen (?) megjelent pár ellentüntető is és Horthy, Horthy kiáltással nyitottak.
Nem értem. Ezek az emberek nem tudnak arról, hogy a az általuk dicsőített kormányzó vitte az országot abba a háborúba, ami összesen kb. egy millió magyar áldozatot követelt? Nem tudnak a gyenge fegyverzettel és a téli hidegben megfelelő ruházat nélkül a Don-kanyarba kihajszolt II. Magyar Hadseregről, annak hozzávetőleg 100.000 fős veszteségéről? Mit kerestek ott? A vagonokba zsúfolt és deportált áldozatokról nem szólok, hiszen ők „csak zsidók” voltak. Radnóti is.
Országgyarapítás? Pár évre, és ezen az áron?
A nyitány után „Nem akarunk buzi olimpiát!, Hülye buzik! Mocskos kommunisták!” következett.
Aki nem ilyen agyatlan Horthy-hívő, az buzi vagy/és kommunista? És hogy jön ide az olipia?
Biztos bennem van a  baj, hogy nem értem.
Vajon miért jut eszembe ilyenkor újra és újra Spiró Feleségvesenye? Másnak nem?

Csak néhány kép:
(A nagyobb méretért és élesebb képért érdemes rákattintani.)











2012. június 10., vasárnap

Kányádi Sándor arcai



Ma is kimentem a könyvhétre, Kányádi Sándort kerestem.
































2012. június 9., szombat

Könyvhét-2012.



Könyvhét. Budapest, Vörösmarty-tér. 

Néhány arc


Temesi Ferenc   


Komoróczy Géza

 Ungvári Tamás

  

Paul Lendvai 

  
 Winkler Nóra



És végül: Kepes András 




2012. június 1., péntek

Emlék




Szerb Antalról olvastam ma, ami közvetve(?) mai közállapotainkról is szólt. 

http://cspg.nolblog.hu/archives/2012/05/31/Hajlando-e_miniszter_ur_maglyan_elegetni_-_Betiltjak_Szerb_Antal_Magyar_irodalomtortenetet/



Természetesen nincs szó Szerb Antal betiltásáról, de ha így megy tovább … A hajdani interpelláló szavai, érvei valahogy ismerősnek tűnnek …

Kicsit átrendeztem a könyvespolcomat a kép kedvéért:




Hajdanán, 1963-ban, Szerb Antal: "A világirodalom története” nyitotta fel a szemem igazán az irodalom, a kultúra irányába. Amikor kézbevettem, ez volt az első mondat:  "Amint a világ egy csodával, a világteremtéssel kezdődik, hasonlóképp az irodalomtörténet első ténye is egy csoda (és egyben egy világ teremtése)."  
Mellbevágott a mondat, katartikus élmény volt. (Homéroszról írta.)
Hasonló, áramütéshez hasonlítható érzés ért akkor is, amikor valamikor 1970-es évek legelején a Nagykörúton, az Erkel Ferenc könyvesboltban lemezeket nézegetve megkértem, hogy tegyék fel az egyiket. (Tájékozatlan voltam, nem tudtam, hogy egy, azóta legendássá vált felvételre bukkantam, aminek a híre akkortájt végigsöpört a városon.) Feltettem a fejhallgatót, és már az első másodpercek földhöz szegeztek. Isaac Stern és David Oistakh játszották Vivaldi egyik kettősversenyét. 



Ez ugyan egy korábbi felvétel tőlük – az enyém 1968-as – de majdnem ugyanaz:






2012. május 15., kedd

Zene



Ismét egy kis zene, talán a legnagyobbtól. Nem is akármilyen előadásban.
Van néhány felvételem más előadókkal is, pl. nagyon szeretem Starker János 1984-ben készült CD-jét, de most ezt hallgatom szívesen:


Yo-Yo Ma -Bach, Cello Suites