Fekete nadálytő

Maradjunk még a növényeknél.
Érdekes, hogy ugyanaz a virág, mennyire különböző színű lehet. Felteszem, ez függhet a talaj minőségétől és a helyi klímától is, de az első két kép ugyanakkor készült, és a két tő csak pár méterre volt egymástól.

A dolgok összetettek

Az előző bejegyzés második részének gondolatmenetét követve, még néhány kép:
(Most is érdemes a képre kattintani!)


Ligeti zsálya





Tarlóhere





Szöszös ökörfarkkóró





Vajszínű ördögszem





Vajszínű ördögszem, elvirágzás után




Jó lenne, ha az élet más területein is összetettségükben vizsgálnánk meg a dolgokat, mielőtt véleményt, ítéletet mondanánk!
Tulajdonképpen erről szól Kertész Ákos "Sikátor" c. könyve is: a felületes, a közhelyes gondolkodás csődjéről.

Konrád György: A cinkos

Újraolvastam Konrád György könyvét. Nagyon más volt, mint először, és megértettem magamból is valamit.

Egy ideje már a hírek sem érdekelnek. Nem érdekelnek a botrányok a maguk pitiáner kisszerűségével, és főleg nem a fontoskodva merev arcú vagy cinikusan mellébeszélő, még a tegnapi önmaguknak is ellentmondó, annak az ellenkezőjét buzgón fejtegető pártkatonák, szóvivők. Taszít a mindenen és mindenkin átgázoló bárdolatlan, durva törtetés, a kifejezéseiben és tartalmában is szennyes beszéd, hogy a műveletlenség táncol tobzódva az élen, a felszínes, de magabiztos kinyilatkoztatások. Taszít, hogy nem értékek mentén, hanem a pillanatnyi előnyök szerint ítéltetnek meg a dolgok. Fentről ez szivárog le a hétköznapokba is. Már nem az együttműködés érdekében kialakult szabályok, törvények, hanem az ököl és a lóerő a szent. Az adott szó? Ugyan kérem!

Ez már nem az én világom. Ezért fényképezek egyre gyakrabban növényeket. Kimenekülök a városból, legugolok egy-egy virág elé, és gyönyörködtet a színek, formák harmóniája, a porzók, bibék és csillószőrök mikrovilága …

Leánykökörcsin

Közönséges orbáncfű

Konrád főhőse, T., jómódú családban nő fel, de látva az elesettek, nincstelenek világát, beleveti magát a világmegváltásba. Csatlakozik a Mozgalomhoz, mindent meg akar változtatni, ezért dolgozik, tanít, agitál, ír. (Igaz, nem mindig úgy, ahogy a többiek.) Hajtja a hit.

Aztán ráébred, ez a hite mennyire megcsalta, az új világ is mennyire abszurd. A hatalomról szól minden, nem az eszméről. Megcsömörlik. Elhallgat. Teljesen. Már a feleségéhez sem szól.

Kivonulni. Bezárkózni. Nem venni részt semmiben.

Bezárják. Inkább a bolondok, rögeszmések világa. Szemlélődik, már csak velük érez azonosságot. Már csak az ő magába forduló világuk érdekli. Így béke van. Béke van?

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A dolgok összetettek. Nemcsak a nagy horderejű vagy a látványos dolgok. Amit hajlamosak vagyunk sommásan megítélni, jobban megnézve kiderül, bonyolult részletek halmaza.

Mezei katáng.: első ránézésre egy egyszerű, silány, tucatnövény. Valóban, úton-útfélen, bárhol találkozhatunk vele. Ha lehajolunk, megnézzük közelebbről, láthatjuk a részleteket, a szirmok finom csipkézetét, a porzók szabályos rendjét, a színek szép összhangját.

Most is érdemes a képre kattintani!