2009. február 1., vasárnap

Miskolc, cigányok

Ezt a miskolci ügyet, ennek kezelését, egyes liberális politikusok nyilatkozatát tipikusan magyar, bornírt megnyilvánulásnak tartom.

Aki ismer, vagy aki olvasta a magyarsággal és a cigánykérdéssel foglalkozó bejegyzéseimet (http://latogato.blogspot.com/2008/03/magyarnak-lenni.html és http://latogato.blogspot.com/2008/06/rpirat-cignykrdsrl.html ), az tudja, mi sem áll tőlem távolabb, mint bármilyen faji megközelítés, uszítás.

P. A., miskolci rendőrkapitány sajtótájékoztatóján ismertette a város közbiztonsági helyzetét. Elemezte, hogy az Avasi lakótelepen milyen változások történtek a lakosság összetételében. (Egyébként a Népszabadságban pont pár nappal ezelőtt jelent meg egy riport a legújabb „üzleti” fogásról, a nincstelen és tájékozatlan emberek betelepítéséről ide. http://nol.hu/belfold/lap-20090128-20090128-43) Ami ezután történt, az a rossz hír vivőjének kivégzését juttatja eszembe.
Nem a sajókazai, tatabánya-mésztelepi és hasonló nyomortelepeken élők, az ott felnövő gyerekek sorsa háborítja fel az emberi szabadságjogok eme védelmezőit, hanem az, hogy az ilyen körülmények között tengődők, akik – sajnos ki kell mondani – szükségszerűen bekövetkező módon szembefordulnak a többségi társadalom értékrendjével, néven neveztetnek. Néven neveztetnek, mert miként a kapitány úr fogalmazott: „Ez hol rendőri ügy? Ez nem rendőri ügy.”

Uraim! Nem kellene gondolkodni az okokon is egy kicsit? S netán tenni is valamit?!