2008. szeptember 15., hétfő

Circensis

„A magyar politika évek óta a jelen börtönében kucorog, ahol kizárólag ma van, soha holnap.”- írta Lengyel László a hétvégén.

Ez a politikának nevezett magyar cirkusz csak a benne szereplőkről szól. Mi, a közönség, feszengve ülünk a kemény műanyag székeken, és még véletlenül sem jut eszünkbe nevetni a szerencsétlenkedő bohócokon. Mert nem azért esnek le a szerről, mert így írták meg a produkció forgatókönyvében, hanem tényleg képtelenek felmászni rá.
És nincs is forgatókönyv.
Csak bambán meredünk magunk elé, és még az eső is a nyakunkba csurog.

Hát ezért másztam meg megint a Somlyót, hogy egy kis való életet lássak. Itt nincs képmutatás, amit látunk, az, ami.

Menthetetlenül itt az ősz: nyílik az őszi kikerics.
(A képre kattintva, az nagyobb méretben jelenik meg, és jobban látható a szirmok finom textúrája.)



Nincsenek megjegyzések: