Gyimes
Nehéz lenne
megmagyarázni, miért a legnagyszerűbb tájélmény számomra Gyimes. Valamit talán
visszaadnak belőle a képek.
Itt egy kicsit
botanásztam is.
Ha a képet nagyobb méretben néznéd: katt a képre + F11
Ha a képet nagyobb méretben néznéd: katt a képre + F11
Szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia
conopsea)
|
Mocsári nőszőfű (Epipactis palustris)
|
Mocsári nőszőfű (Epipactis palustris)
|
Mocsári nőszőfű (Epipactis palustris)
|
Ha már az erdélyi
tájak, elmentünk a Szent Anna-tóhoz
és a Gyilkos-tóhoz is. Ez utóbbinál
eső fogadott, így a Békás szorost csak autóval futottuk végig.
Hargita
Balázs barátommal
és kisfiával, Tardossal elindultunk a Madarasi Hargitára. Nem volt szerencsénk,
mert alig tettünk meg pár száz métert a fenti menedékháztól, rázendített az
eső. Úgy negyed óra után elállt, de a sűrű felhők ott kavarogtak felettünk.
Mire megtaláltuk azt a lápos részt, amit kerestünk, megint vert az eső. Ott
álltam a növényem fölött, és csak szakadt. Tardos is indult volna már vissza.
Talán fél óra múlva alábbhagyott, majd elállt, akkor készültek ezek a
felvételek. Persze a csúcsra már nem mentünk fel.
Kígyógyökerű keserűfű (Persicaria bistorta)
|
Széleslevelű ujjaskosbor (Dactylorhiza majalis)
|
Rezes hölgymál (Hieracium aurantiacum)
|
Rezes hölgymál (Hieracium aurantiacum)
|
Máréfalva
Máréfalva híres a
székelykapuiról. A hagyomány, a kulturális örökség megőrzése, az ott élők székely-magyar
identitása megtartásának része. A többségi politika szorításában ez így
természetes.
A máréfalvi
hagyományőrzésben ezen kívül kiemelkedő érdeme van Kovács Piroskának, aki
munkájáért 2012-ben az Európai Bizottság és az Europa Nostra egyik nagydíját
vehette át Lisszabonban. Sajnáltam, hogy idén nem találkozhattunk.
A máréfalvi
kapukról a 2008-as beszámolóm utolsó részében néhányat már megmutattam, most barátaim
kapuival zárom ezt az élménybeszámolót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése