Lovas Zoltán & társai egy
nagyra kerekített asztal mellé hívták azokat, akik változást akarnak. Odahívták
az un. ellenzéki pártok képviselőit is – kivéve a szélsőjobb alakulatát. Abban
bíznak – lehet, hogy naivitás – ezek a résztvevők hajlandók lesznek
pártérdekeiken felülemelkedve, valóban az ország érdekében dolgozni.
Lehet vitatni ezt az elképzelést,
számomra is hiteltelenek ezek a pártok, mint itt, az előző bejegyzésemben ezt
meg is indokoltam. Ezzel együtt, azt gondolom, úgy indítani egy együttműködésre szóló meghívást,
gyertek mindnyájan, de X, Y és Z ne jöjjön, fura lenne. Sokan így is hiányolták
egyes személyiségek jelenlétét, kifogásolván, miért nem hívták meg őket, pedig,
ha tájékozódtak volna, tudhatnák, nekik is elment a meghívó, de
visszautasították vagy egyszerűen nem jöttek el.
Sokan meg azért háborogtak, miért
volt ott pl. Kovács L. vagy Lendvai I.
Nem lehet mindenkinek egyszerre megfelelni.
Ennél súlyosabb viszont egyesek
gúnyosan fanyalgó megnyilvánulása. Lásd pl. az ATV tegnapi „Esti kommentár”-jában
Kéri László és Horn Gábor alakítását:
Mint mondtam, súlyos véleményem
van a „díszellenzékről”, benne elsősorban az MSZP-ről, de a fentieknél már csak
tisztességesebb Lendvai Ildikó tegnapi, január 26-i fb-bejegyzése. Érdemes
rákeresni, így kezdődik:
Tegnap ott voltam a Demokratikus Kerekasztal alakuló ülésén, kb. századmagammal.
Ahogy a résztvevők, az utólagos kommentárok is sokfélék. Változó arányban
remény és szkepszis…
Más.
Mai hír: Bencsik János fideszes
országgyűlési képviselő kritikus kormányértékelő írást jelentetett meg.
Valahol már írtam: az FKF ZRT.
elküldte már a kocsikat a Damaszkuszi út takarítására.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése