Ott voltunk

Április 12-e, Hollán Ernő utca. Jó, hogy ott voltunk.

Különböző internetes fórumokon néhányan helytelenítették, hogy Gy. F. is bejelentette részvételét. Ott volt, hála istennek nem tartott beszédet, egyszerűen odaállt ő is, ahova a tisztesség megkívánta.

Kár, hogy az államelnökünk, bár kinyilvánította az elítélő véleményét a szélsőjobbal szemben, mindezt arisztokratikusan, mintegy kívülállóként tette, nem vegyült közénk, a „plebs” közé.

Prágában nem így történt, és Prágában nem hiányzott a katolikus érsek sem.

Sokan voltunk. Az elején még mintha érezhető lett volna némi feszültség, mindenki figyelt, történik-e valami. Szerencsére nem volt „esemény”.

Sokan voltunk. Idősek, törődöttek, középkorúak. Jó volt látni a sok fiatalt.

A tiszta tekintetű, szép arcokat. A magukat vidáman vállalókat:

„Mint ismeretes, az utóbbi napokban több antirasszista demonstráción résztvevő fiatal fotóját közölte a kuruc.info szélsőjobboldali portál. Mellékelték hozzá a fotón szereplő személyek kinyomozott nevét, bemutatását, telefonszámát és egyéb elérhetőségeit, arra buzdítva szimpatizánsaikat, hogy zaklassák és félemlítsék meg őket.

A mai antifasiszta demonstráción az Ifjú Humanisták és a kuruc.info-n már közszemlére tett személyek egymástól függetlenült indult azonos kezdeményezésére nagyjából 60 ember tartott fel nevét és elérhetőségét jól láthatóan tartalmazó papírlapot a sajtófotósok és a szélsőjobb demonstráció felé fordulva.

A résztvevők ezzel a cselekedetükkel kívánták kifejezni egyrészt, hogy nem hódolnak be a megfélemlítésnek, másrészt pedig szolidaritást vállalnak a korábban akaratukon kívül publicitást kapott barátaikkal, felebarátaikkal.” ( http://www.ifjuhumanistak.hu/ )

A végére, a komolykodóan indult, a szervezők által József Attila és Radnóti verseket sugárzó hangszórók mellett barátok, ismerősök találkoztak össze, és nem is annyira tüntetés-, inkább happening jelleget öltött az egész.

Az, hogy a masírozni vágyók nem törődtek bele, hogy itt nem tombolhatták ki magukat, és máshol próbálták ezt bepótolni, az az ő dolguk. Végül is ez a Költészet napja, egy kicsit a kultúra napja (is) volt. Kinek-kinek ez mást jelenthet …

Nem tudtam mindenkitől engedélyt kérni a fényképezésre. Ha valakit bánt, attól elnézést kérek, és ha ír az itt publikus címemre, azonnal törlöm innen a képet.